Jelenleg az ország azon területein van jelentős kereslet az albérletek iránt, ahol egyetemi központ van, vagy olyan ipari, logisztikai beruházás valósult meg, ami jelentős munkaerő-keresletet generált.

Ennek ellenére a hazai bérlakásszektor nehéz helyzetben van a néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak miatt, és sokan nem tudnak oda költözni, ahol munkát találnak.

Az albérletet keresők száma mindig attól függ, hogy mennyire lehet alternatíva a bérléssel szemben a vásárlás. Ingatlanpiaci szakértők szerint tartósan együtt kell élnünk a magas árakkal, akár még hosszú évig stagnálás várható.

A drágulásnak több oka is van, egyrészt a mobilitás növekedésével kevésbé köteleződnek el a fiatalok az ingatlanvásárlás mellett, másrészt sokan költöznek nagyvárosokba, de nincs elég tőkéjük az ingatlanvásárláshoz, így inkább az albérletet választják.

A budapesti lakásokból sokan Airbnb-apartmant alakítanak ki a turistaszezonra, ezért is emelkedtek a hosszú távra kiadó albérletek árai. A fővárosban és egyes vidéki városokban a nettó átlagfizetés több mint 60-70 százalékát teszi ki átlagosan a havi bérleti díj, csak a lepukkant garzonok találhatók 60 ezer forint alatt.

Albérlet kereséskor nincs értelme ingatlanirodához fordulni, mivel az alacsony jutalék miatt nekik sem éri meg ezzel foglalkozni, mert ugyanannyi munka van vele, mint egy adásvétellel, ráadásul a jobb albérletek néhány órán belül maguktól is elkelnek.

Mivel keresleti piac van, a bérbeadók diktálnak, gyakran a helyszínen licitálnak egymásra a beköltözni vágyók. Egyszerűbb, ha feliratkozunk valamelyik nagy ingatlanközvetítő portál hirdetésfigyelő szolgáltatására, és ha értesítést kapunk, azonnal felhívjuk a tulajdonost.

Összességében tehát horrorárak, apartmanná alakuló lakások, pofátlan ingatlanügynökök, kritikán aluli lakások és szűkös kínálat jellemzi egyelőre a 2017-es albérletpiacot.

Ha ingatlant vásárolsz vagy bérelsz, és a nevedre íratod a közműveket, a változásbejelentő.hu segítségével ezt egyszerűen, gyorsan, online elintézheted!

Forrás: 24.hu; Világgazdaság; Magyar Nemzet