Tavaly sorra jelentek meg azok az ingatlanpiacon, akik befektetési céllal vásároltak lakásokat, hiszen a kiadással még mindig jobban lehetett keresni, mint a lekötött betétekkel vagy a tőzsdézéssel. Azonban ha valaki betartja a szabályokat, akkor könnyen előfordulhat, hogy többet fizet be az államkasszába, mint amennyi nála marad.
Különböző fórumokon gyakran felmerül a kérdés, hogy a kiadott lakás után milyen kötelezettségek terhelik az ingatlan tulajdonosát. A bérbeadás után bizony adózni kell, igaz, ez adószám kiváltása nélkül, adóazonosító jel birtokában is végezhető. A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely az összevont adóalap részét képezi, utána az idei évtől 15 százalékos adót kell fizetni.
Igen ám, de a bevételbe nemcsak a bérleti díj számít bele, hanem a bérlő által megtérített közüzemi díjak összessége, vagyis a rezsi után is adót kell fizetni, hiába kerül az a szolgáltatókhoz. Ez alól kivételt jelenthet, ha a közműszolgáltatóknál átírják a mérőórákat a bérlők nevére, de ezt már a közös költséggel nem lehet megtenni. A bérlők bejelentkezéséről egy korábbi posztban már részletesen írtunk, a szolgáltatóknál elvégzendő feladatokhoz pedig itt találhat segítséget.
A tulajdonosnak két választása van: vagy 10 százalék költséghányad alkalmazását kéri, így a bevétel 90 százaléka után fizeti az adót, vagy a tételes költségelszámolás mellett dönt, és akkor az összes költséget – a rezsi mellett a javításra, karbantartásra, felújításra fizetett összegeket – levonhatja a jövedelemből, ezzel csökkentve az adóalapot. Fontos figyelembe venni, hogy maximum 50 százalékos költséghányad tüntethető fel. Csökkenteni lehet a jövedelmet akkor is, ha a tulajdonos más településen lakást vett bérbe, így ennek a bérleti díját levonhatja a bérbeadásból származó bevételéből.
A jövedelem tehát ez esetben is úgy áll össze, hogy a bevételből levonjuk a költségeket és az értékcsökkenést, utóbbi kulcsa 2 százalék. A vásárolt berendezéseket (bútorok, háztartási gépek) is el lehet számolni. Ha azonban ezek beszerzési költségét nem számolja a tulajdonos, akkor évi 14,5 százalékos amortizációval kalkulálhat ezeken az eszközökön.
Ez azonban még nem minden. Ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem összege meghaladja egy évben az egymillió forintot, még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni a teljes jövedelem után. Ennek van azonban felső határa, 450 ezer forint, amelybe a munkaviszony után megfizetett egészségbiztosítási járulék összege is beleszámít. Az egymillió forintot nem nehéz túllépni, hiszen összesen havi 83 400 forintos bérleti díj és rezsi esetén már nagyobb lesz a jövedelem, így pedig újabb terhet kell fizetni. Ez alól mentesülni lehet, ha például a lakás tulajdonosa külföldre költözött, és ott biztosítottnak számít. A mentességet a külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással lehet bizonyítani.
Érdemes egy kicsit számolgatni. Ha valaki havi 60 ezer forintért adja ki garzonját, ami mellé még 50 ezer forint a rezsiköltség, és a tételes elszámolás helyett a 10 százalékos költséghányadot választja, akkor így 99 ezer forint után fizet 15 százalékos adót, vagyis 14 850 forintot. Erre jön még a teljes összeg után fizetendő eho, 15 400 forint. Így összesen 30 250 forint kell befizetnie az államkasszába, vagyis a 60 ezres bérleti díjnak kevesebb, mint a fele marad csak meg. Ez persze csak egy példa, a tételes költségleírással jobban lehet járni. de mielőtt valaki lakáskiadásra adja a fejét, érdemes számolgatni az ezzel járó költségeket.
Ettől az évtől változott egy fontos, az airbnb-zéssel foglalkozókra vonatkozó követelmény is: korábban külön engedélyre volt szükség, ám már elég bejelenteni ezt a tevékenységet.
(A posztot a megjelenés után pontosítottuk.)
