A magyar lakosság közel kétharmada késve fizeti be legalább egy számláját. A közüzemi szolgáltatásokhoz képest a szórakozást előtérbe helyezzük, fontosabb tartjuk ezek díjának rendezését. Hány napig tartozunk és kik a legrosszabb adósok Európában?

Európában a teljes lakosság 44, míg a 20 és 35 év közöttiek 64 százalékával történt meg az elmúlt egy év alatt, hogy késve rendezte számláit. A legrosszabb helyzetben a gyermekes fiatalok voltak, 71 százalékuk nem tudta időben kifizetni számláit – áll az Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentésében, melyhez a pénzügyi szolgáltató 21 országban 22 ezer fogyasztót kérdezett meg.

Magyarországon a lakosság 63 százalékával fordult elő az előző év során, hogy egy vagy több számláját – köztük a közműszámlákat – nem tudta időben kifizetni. Ha valaki késik a számlafizetéssel, akkor többnyire 3-4 számlával marad el, ez 32 százalékra volt jellemző. 36 százaléknyian mondták azt, hogy időben tudtak fizetni mindent.

Átlagosan a 20. napra rendezik a tartozást a magyarok, noha átlagosan nyolc nap alatt kellene befizetni a számlákat. A megkérdezettek 81 százaléka nevezte fontosnak, hogy mindent időben befizessen, és csak 3 százalék nem értett ezzel egyet. Vagyis a szándék meglenne a pontos teljesítésre, de az anyagi helyzet nem teszi ezt lehetővé: 36 százalék mondta azt, hogy a számlák befizetése után attól tart, hogy a pénze nem tart ki. A résztvevők 21 százaléka válaszolta azt, hogy fél kinyitni a postaládát, mert csak újabb számlákat talál benne, míg 56 százalék nem értett egyet ezzel.

Lényeges a különbség itthon a gyermekes és gyermektelen fiatalok helyzetében: a gyermektelenek 59 százaléka nem rendezte számláit időben az elmúlt 12 hónapban, a gyerekeseknél pedig ez az arány 71 százalék. A több számlával késés a gyermekesek esetén jóval nagyobb mértékű.

A kérdőívben felsorolt tételek közül a közműszámlák esetében a második legalacsonyabb a pontos befizetés aránya, 65 százalék. Ennél többen utalják időben a televíziós, az internetes vagy éppen a telefonszámlájukat, a biztosításukat, sőt még az újság-előfizetésüket is. A közműszámlákat a magyarokon kívül csak a görögöknél fizetik be kevesebben időben, 55 százalék, a többi vizsgált országban azonban bőven 75 százalék feletti értékeket kapunk. Lényeges a különbség a például Németországban: ott a közüzemi számlákat 91 százalék fizeti időben, még az orvosi vagy gyerekellátási díjakat is kevesebben. Nem is csoda, hogy a számlafizetés a megadott határidőn belül marad az átlagokat nézve.

S mi a helyzet a szomszédos országokkal? A szlovákok közel fele, 51 százalék mondta azt, hogy mindent időben befizetett az előző évben, negyedük tartozott egy díjjal, 18 százalékuk pedig 2-4 számlával maradt adós. A közüzemi számlákat kiemelkedően magas, 93 százalék rendezte határidőn belül.

Ausztriában még többen, 58 százaléknyian állíthatták magabiztosan, hogy nem volt tartozásuk az előző 12 hónap során. 19 százalék késett egy, 15 százalék 2-4 számlával. A közműszámlák az osztrákoknál is a fizetési lista élmezőnyében vannak.

A legrosszabb adósok a spanyolok és az olaszok: 45 és 48 nap alatt fizetik be tartozásaikat  a szolgáltatóknak.

Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly csökkent, de így is közel 43 milliárd forintos volt a lakosság közműtartozása. A villamosenergia-szolgáltatók felé tartoztak a legtöbben, 970 ezren.

Azzal együtt ekkorák a tartozások, hogy 2015 decemberében Budapesten volt a negyedik legolcsóbb az áram átlagára euróban 29 várost vizsgálva, míg a földgáz csak Bukarestben került kevesebbe. Igaz, a fizetéseket is figyelembe véve, vagyis a vásárlóerő-paritás szerint a hazai villamosenergia ára már a középmezőnyben van európai összehasonlításban.

A lakosság máshol is jókora tartozásokat halmozott fel: Nagy-Britanniában közel 4 millió háztartás késik az energia számlával, 260 ezerrel több, mint 2014-ben. A teljes hátralék tavaly 507 millió font volt, ami 9 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tartozók közel harmada már egy éve adós.