Vannak, akik a közüzemi számlákat kézhez kapása után úgy érzik, sokat kell fizetniük a fogyasztásért. Egy vizsgálat szerint azonban Budapesten kedvező a földgáz és a villamosenergia ára, még a vásárlóerőt figyelembe véve is.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából készült legfrissebb vizsgálat már 29 európai fővárosban hasonlította össze az energiaárakat euróban és vásárlóerő-paritás szerint is.

Idén szeptemberben a lakossági földgáz kilowattóránkénti ára Budapesten 3,33 eurócent (kb. 10,3 forint) volt. Ennél kevesebbet csak Bukarestben kellett fizetni, 3,19 eurócentet. A legmagasabb árral a svéd fővárosban szembesültek a fogyasztók (20,66), míg például Rómában 8,19, Londonban 6,75, Párizsban 6,73 eurócentbe került a gáz. A magyar adat nem változott jelentősen az elmúlt hónapokban, 3,3-3,4 eurócent körül alakult korábban is.

A villamosenergiát tekintve Budapest a negyedik legolcsóbb a rangsorban. A magyar fővárosban 12,06 eurócent volt egy kilowattóra áram. A belgrádiak örülhetnek a legjobban a 6,23 eurócentes értéknek, és Budapest előtt van még Szófia (10,53) és Tallinn (10,45) is. Az áram Koppenhágában a legdrágább, 30,34 eurócentet kell fizetni egy kilowattóráért.

A szervezet a vásárlőerő-paritás alapján is vizsgálva az árakat, hogy kiküszöbölje az országok eltérő árszínvonalát. Ebben az összevetésben a földgáz a negyedik legolcsóbb Budapesten, de Brüsszel, London és Luxemburg előzte be a magyar fővárost, vagyis ott hiába drágább egy kilowattóra földgáz, az embereknek kisebb gondot okoz a számla befizetése. Az áramnál még szembetűnőbb a különbség, hiszen Budapest a 13. helyre ugrik előre, vagyis 16 fővárosban – például Zágrábban, Rómában, Bécsben, Londonban és Stockholmban – kedvezőbb az átlagár az emberek jövedelmi helyzetét is nézve. A legjobb a helyzet Helsinkiben, a legrosszabb pedig Szófiában.  

Ugyanakkor javult a helyzet, ha azt nézzük, hogy egy magyar háztartás a jövedelmének mekkora részét fordította a rezsikiadásokra, vagyis gázra és áramra egy hónap alatt (2200 kWh villamos energia- és 10 000 kWh földgázfogyasztást alapul véve). Idén szeptemberben Budapesten ez 4,7 százalékot tett ki – egy évvel korábban 5,5, 2013 őszén pedig 6,6 százalék volt. Két évvel ezelőtt a magyar főváros még a második legdrágábbnak számított Bukarest mögött, most viszont már a 10. helyen áll, ráadásul a visegrádi országok közül a legjobb mutatóval, igaz, Tallinnban és Ljubljanában még kevesebbet fizetnek rezsire. Szófiában 10 százaléknál is többet kell az áramra és a gázra költeniük a családoknak, míg Amszterdamban, Londonban és Luxembourgban ez az arány 2 százalék alatt van.

Az összehasonlítás nemcsak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát.